Szerző:

Mire figyelj, ha eredményt kell mondanod?

Így év vége felé, amikor már csak az utolsó negyedév van hátra, még a legérdektelenebb ügyfelet is foglalkoztatja vállalkozása pillanatnyi állása. Ekkor jellemzően megkeresnek bennünket és megkérdezik, hogy mennyi készpénz van a negyedév utolsó napján a házipénztárban (ne kérdezd meg, hogy ezt miért nem tudják…), mennyi a nyereségük/veszteségük és mi ehhez még hozzá szoktuk csatolni a vevő követelések és a szállítói kötelezettségek listáját.

Még ha folyamatosan, napra készen vezetjük a könyveket, akkor is előfordul, hogy kimaradnak dolgok a főkönyvből az eredmény közlése előtt és év végén jön rá a tapasztalatlan könyvelő, hogy valami nem stimmel.

Minden társaság más és más, körültekintően gondoljuk át az eredményeket. Most csak a jellemzően előforduló “banánhéjakat” említem.

  1. Először is figyeljünk oda, hogy az illető vállalkozásnak nyeresége vagy vesztesége van! Ez nagy hiba szokott lenni, ha még nem olvasunk biztonsággal főkönyvet.
    • Ha a főkönyv végén az “1-4 számlaosztály összesen” tartozik egyenleget, az “5-9 számlaosztály összesen” pedig követel egyenleget mutat, nyereséges (5-9 azért követel, mert a 9 (bevétel) követel és az a több)
    • Ha a főkönyv végén az “1-4 számlaosztály összesen” követel egyenleget, az “5-9 számlaosztály összesen” pedig tartozik egyenleget mutat, veszteséges (5-9 azért tartozik, mert az 5-8 (ktg) tartozik és az a több, a 9 követel és az a kevesebb)
  2. Adjuk fel az értékcsökkenéseket! Az amortizációkat általában negyedévente, ritkábban évente számoljuk el a vállalkozásoknál. Ha sok a tárgyi eszköze és még értékcsökkenthetőek, tehát nem íródtak le nullára, ez a tétel sokat befolyásol negatív irányba. Csökkenti az eredményt, ha tehát elfelejtjük elszámolni, jóval magasabb nyereségre számít az ügyfél, mint amennyi igazából van.
  3. Pillantsunk rá a 161 Befejezetlen beruházások számlára és ha valamit még nem aktiváltunk, kérdezzünk rá, hogy nem fejeződött-e még be esetleg az év folyamán. Ha aktiválnunk kell, tegyük meg és számoljuk el rá az értékcsökkenést. Csökkenti majd az eredményt.
  4. Hívjuk fel ügyfelünk figyelmét arra, hogy az év végi készlet milyen hatással van az eredményére, hátha tud már hozzávetőleges értéket. Ha a készlet, az eredmény, ha csökken a készlet, csökken az eredmény.
  5. Nézzük meg az átvezetési számlákat! A bank és pénztár közötti mozgást átvezetési számlákon vezetjük át, így ha annak egyenlege van, akkor a pénztárral gond lehet. Vagy egy (több) készpénz felvételt, vagy egy (több) befizetést nem könyveltünk le. Az ügyfelünket érdekli a készpénz állomány is, ne vezessük félre!
  6. Ha eddig nem tettük, könyveljük le a helyi adókat! Ezekről az adókról csak az önkormányzatok határozatai állnak rendelkezésre, sokszor az ügyfelek még azt sem juttatják be a könyvelésre. Kérjük be tőlük, az iparűzési adó és a gépjárműadó is költség a vállalkozásnak – ez utóbbi néhány cégnél igen magas lehet – enélkül fals az eredmény. Év végi iparűzési adót is kalkulálhatunk a rendelkezésünkre álló anyagból és ezzel is számolhatunk az önkormányzat által kiküldött előlegek helyett. Pontosabb lesz az eredmény, bár még sokat változhat év végéig. Főleg a készlet leltár miatt.
  7. Figyeljünk a költségek, de főként a bevételek időbeli elhatárolására! Év közben könyveljük a számlákat, de a könyvelésben található időbeli elhatárolásokról hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Néhány példa, hogy értsd, mire gondolok:
    • Év közben biztosítást fizet a vállalkozás, ami a következő év közepéig érvényes. Ekkor a biztosítás fele – bár ebben az évben merült fel és pénzt itt is csökkent – a következő évet terheli költségként. Ha nem könyveljük mellette az elhatárolást, alacsonyabb nyereséget eredményez a valóságosnál.
    • Ugyanez lehet szaklapnál az előfizetésekkel kapcsolatban.
    • Ami viszont ezeknél jóval fontosabb és el szokott felejtődni, az a megnyert pályázatokból származó vissza nem térítendő támogatás összege. Ezt ugyanis jellemzően úgy kell kezelni, hogy a támogatott eszköz tárgy évi értékcsökkenésének megfelelő összegű bevételt ebben az évben vesszük figyelembe, a többit azonban továbbhatároljuk a következő évekre! Ezek nagyon nagy összegek szoktak lenni és komoly probléma, ha ezt a bevételt figyelembe vesszük az eredmény megállapításánál, hiszen úgy jóval magasabb nyereséggel számolunk, mint kellene.
  8. Kalkuláljunk a fejlesztési tartalékból vásárolt eszközök értékcsökkenésével! Mint tudjuk, a fejlesztési tartalék képzése egyfajta előrehozott értékcsökkenés, ami viszont azzal jár, hogy a tartalékból vásárolt eszközök értékcsökkenését költségként nem vehetjük figyelembe. Ezt úgy szükséges megoldani, hogy év közben elszámoljuk, de év végén a társasági adó bevallásban adóalap növelő tételként szerepeltetjük. Ez a pont annyiban különbözik az előzőektől, hogy itt az eredmény nem lesz rossz, viszont ha társasági adót kalkulálunk, akkor jóval kevesebbet mondhatunk a ténylegesen fizetendőnél.

Ha ezeken a pontokon végigmegyünk, akkor nagyjából pontos eredményt vázolunk fel az ügyfelünknek, amiből ki tud indulni az utolsó negyedév tervezésekor.

Természetesen azt ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy olyan összefüggések vannak a könyvelésben, aminek a tervezése képtelenség. Hogy csak egyet említsek példának: pontos év végi készlet nélkül nem lehet iparűzési adót számolni, a leltározás pedig sok esetben december 31-én történik.

Erre hívjuk is fel a vállalkozónk figyelmét, hogy fel legyen készülve az esetleges apróbb változásokra.

Ha pedig csak beesik a kedves ügyfél és azonnal szüksége van a pillanatnyi eredményére, nézd meg, hogyan tudod egy gyors pillantásból felmérni, hogy alkalmas-e a kinyomtatott főkönyv arra, hogy egy hozzávetőleges eredményt tudj mondani!

 

Share Button

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.